puertadetibor banner2v
updated 9:42 PM CEST, Jun 30, 2018

Az "USA" név el fog tűnni a történelem krónikáiból? A Habsburgok példája

Az "USA" név el fog tűnni a történelem krónikáiból? A Habsburgok példája Aaron Burden

Változnak a nevek és a történelem könnyen felejt. Tudtad, hogy a Habsburgok neve egészen más volt a 18. századig?

Nevet adni és keresztelni izgalmas, lelkesítő és néha önző napi feladata mindannyiunknak. Gondolj arra, hogy nevet kell adnunk a gyermekeinknek, háziállatainknak, verseinknek, cikkeinknek, termékeinknek, receptjeinknek, internetes oldalainknak, Facebook posztjainknak, képeinknek. A névadási rendszerünkkel és a névadással az örökkévalóság és a történelem számára akarunk hangokat és tartalmakat rögzíteni, valaminek vagy valakinek a lényegét megragadni, terjeszteni és értékesíteni, és ezeknek a megfontolásoknak valamilyen kombinációját megvalósítani.

Néha varázslatot hoz magával.

Időnként napokra vagy hetekre gondolkodásban tart minket, miközben az alternatívák és választási lehetőségek között ingadozunk. A Biblia kezdetéről egy serkentő versben Isten megkéri Ádámot, hogy nevezze el az ég és a föld teremtményeit (Mózes I. könyve, 2:19).

A természettudományokban jobban meg van kötve a kezünk.

A csillagászatban a csillagok, bolygók, üstökösök és társaik elnevezése szigorú szabályrendszerhez lett kötve az utóbbi évtizedekben. Mégis, valakinek sikerült 9007 James Bond-nak elnevezni egy aszteroidát az 1980-as években. Ahogy közelítünk, a névadási rendszerek és az eljárások lazábbá válnak, mint például a bolygók felszínének az esetében (vulkánok, kráterek, és így tovább). A Titán (a Szaturnusz egy holdjának) hegyeit azonban csak Középfölde (Tolkien Gyűrűk ura világának földrajzi központja) karakterneveit használva lehet elnevezni.

Igen, van Gandalf-dombság a Titánon.

De ha elég jó vagy szerencsés vagy, a 21. században is meg tudod csinálni, hogy egy csillag a te nevedet viselje. A történelem pedig megőrzi a neved.

A társadalomtudományokban és a társadalomelméletekben, így a történelemben is, a tudósoknak (és tudósok generációinak) gyakran kell visszamenőleg elnevezniük és újranevezniük háborúkat, korokat, korszakokat, uralkodóházakat, birodalmakat. Senki sem tudta 1762-ben, hogy az egyik első “világháború”, a Hétéves háború (1756-63) hét évig fog tartani. Ráadásul egyes országokban ezt a konfliktust egészen másként nevezik. Mi a helyzet a Középkorral, ezzel az ezer esztendős történelmi korszakkal az 5. és a 15. század között? Nyilvánvalóan senki sem használta a terminust a 17. századig. Akik akkoriban éltek, számukra a saját koruk volt az új és a modern. Ázsiában jelent egyáltalán ez a fogalom valamit? Nem sokat.

Ahogy a perspektívák kitágulnak és a történelmi trendek idővel világosabbá válnak, egyre jobb megoldásokkal és névadási rendszerekkel állnak elő a tudósok, így egy kor vagy történelmi esemény alapvető jellegzetességeit könnyebben tudják leírni és megragadni.

Valami hasonló történt a Habsburgokkal (1273-1918) és a Habsburg Birodalommal is, amely hosszú évszázadokon keresztül meghatározta Európa és a világ sorsát. A birodalom a kora újkorban, a 16. és a 17. század idejére érte el fénykorát, amikor a dinasztia főága, a Spanyol Monarchia óriási területek, haderő és bevételek felett rendelkezett, a kisebbik, osztrág ág uralkodói pedig nagy közép-európai fejedelemségek (ideértve a Magyar Királyságot) vezetői voltak. Mégis, ebben a korban senki sem hívta őket Habsburgoknak (Habsburg egy kis vár a mai Svájc területén, ahonnan a család hódító útra indult). A dinasztiát (mindkét ágát) Ausztiai Háznak hívták (Domus Austriaca latinul, Casa de Austria spanyolul, Haus Österreich németül és Maison d’Autriche franciául).

Nem láttam még egyetlen történelmi forrást sem a kora újkorban ebből a két évszázadból arra, hogy a család egészét Habsburgnak nevezték volna.

Ez később, a 18. században alakult ki.

Mindezek után nézzük meg, mi fog történni az Amerikai Egyesült Államokkal, mi lesz az USA jövője? A lehetőségek végtelenek. Képzeljük el (volt birodalmak példáján), hogy az USA 200 éven belül szétesik és felbomlik kisebb, egymással versengő államokra, vagy hogy Ausztrália, az EU és az USA egy nagyobb állammá olvad össze, hogy felvegye a küzdelmet az afrikai vagy ázsiai feltörekvő hatalmakkal szemben, vagy hogy új birodalmak jönnek létre a bolygó más területein, jelenleg ismeretlen erőforráscentrumok mentén. Egy nagyobb változás mindenképpen egy valószínű forgatókönyv. Ki gondolta volna 1490-ben, Amerika újrafelfedezése előtt, hogy 300 évre rá egy világbirodalom jön létre Nyugaton?

50 százalékos esélyt látok arra, hogy 2300-ban vagy 2400-ban egy átlagos világpolgár nem fogja tudna, hogy egy USA nevű állam valaha létezett. Akkorra a történelemkönyvek jó eséllyel az Első Modern Amerikai Birodalom elnevezést fogják használni, amely az azték és inka birodalmakat követte és amelyet egy második vagy harmadik (mexikói vagy brazil) birodalom követett. Az is elképzelhető, hogy úgy fog megjelenni, mint az “Első Világ Uniójának” egyik állama, amely Európát, Ausztráliát, Kanadát és Japánt foglalja majd magában. Attól is függ, hogy ki fogja írni azokat a történelemkönyveket. Nem zárom ki, hogy ha az USA hegemóniája gyorsan és élesen végződik és nem tud visszaerősödni vagy hatalma erős szinten maradni, akkor egy olyan kor, amelyik elfogultsággal viszonyul majd az egyes történelmi eseményekhez, még egykori erejét és pénzügyi-hadügyi dominanciáját is meg fogja kérdőjelezni.

Azt gondolom, hogy a legnagyobb valószínűséggel a következő fog megvalósulni:

létrejön majd a Második Amerikai Egyesült Államok, vagy egy Második Birodalom,

miután az Első egyre gyengébbé válik és belső konfliktusokba, gazdasági, ideológiai, erkölcsi, környezeti, politikai válságba merül. A legtöbb birodalommal ez történik előbb vagy utóbb.

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.