puertadetibor banner2v
updated 9:42 PM CEST, Jun 30, 2018

Globális háborúk és békék amerikai pénzen finanszírozva. Rendben, de 400 évvel ezelőtt, a Habsburgok területén?

A 16-17. század fordulóján Amerika jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az iszlám előrenyomulását megfékezzék Európában. A Habsburgok birodalma a történelem léptékével mérve ugyanazt cselekedte és hasonló erőforrásokkal, mint az Amerikai Egyesült Államok a 21. században.

Különösen hangozhat, de igaz: 200 évvel az Egyesült Államok megalapítása előtt az amerikai kontinens már döntő szerepet játszott a globális háborúkban és diplomáciában, így a Habsburg és az Oszmán területek közötti konfliktusokban is. Ez ma már történelem.

A 20. században a háborúk végleg világméretűvé váltak. Az egyik szuperhatalom, az USA olyan birodalommá fejlődött, amely a fegyverek és a diplomácia révén gyakorlatilag a világ összes országában jelen van. Ma már természetes azt mondani, hogy Amerika pénzel egy háborút vagy hoz tető alá egy békét és a köztes szakaszok bármelyikét befolyásolja, bárhol a bolygón.

A tizenötéves háború során (1591-1606) a Habsburgok, és a dinasztia területein belül a spanyol világbirodalom (a Habsburg-ház nyugatabbra eső területei), csakúgy, mint más katolikus hatalmak, pénzügyi támogatást nyújtottak a dinasztia osztrák ágának, amelynek feje a német-római császár volt, annak Oszmán Birodalom elleni háborújához. Számos jogi és politikai oka volt annak, hogy a kora újkorban a spanyol királyok (II. és III. Fülöp) számára stratégiai fontosságú volt a testvérág támogatása: számos területtel rendelkeztek maguk is a korabeli Germania területén, és saját háborúikat vívták a holland Egyesült Tartományok és Franciaország ellen vagy éppen az Oszmánokkal szemben a Mediterráneumban.

Az osztrák állami levéltár forrásait kutatva találtam egy részletesebb leírást egy olyan átutalásról (1595/96-ből), amikor Madrid 300 ezer dukátot küldött Prágába, amely akkoriban a császárok (és az osztrák Habsburgok) székhelye volt. Három tanulságos következtetést lehet levonni, amelyek megvilágítják a 16. és a 21. század párhuzamát. Először is, közvetlen kapcsolat volt a (nemesfémeket az Újvilág bányáiból Spanyolországba szállító) ezüstflotta Sevillába érkezése és a hispán uralkodók döntése között, hogy a császárt segítsék. Másodszor, ezeket az összegeket, amint átlépték a közép-európai Habsburg Monarchia határát, onnan közvetlenül az Oszmán háborúk pénzelésébe fektették. Harmadszor,

a fémek útvonala nyomon követhető, nevezetesen Sevillából Barcelonán és Genován keresztül Tirolba, a történelem egyik legbefolyásosabb bankár- és kereskedőcsaládja, a Fuggerek ágenseinek közvetítésén keresztül. A korabeli átutalás valószínűleg veretlen érc formájában történt, hogy aztán az ausztriai Tirolban ezüstpénzt verjenek belőle.

Mennyit ért 300 ezer dukát a kora újkorban, a tizenötéves háború idején? Gazdaságtörténeti kérdés. Az 1590-es években a spanyol korona központi területeiről (Kasztíliából és Aragóniából) évi 6 és 10 millió dukát közötti bevétel keletkezett (forgalmi adók, belső és külső vámok, monopóliumok, egyházi és különleges jövedelmek és más közvetett adók formájában). Ha évi átlag 8 millióval számolunk, ez az összeg a „nemzeti” bevétel körülbelül 4 százaléka. Ha az Egyesült Államok szövetségi büdzséjét nézzük, a 2010-es években, az mintegy évi 3 billió dollárt tett ki. Ennek 4 százaléka mintegy 120 milliárd dollár. Összehasonlításképpen, az USA honvédelmi költségvetése ugyanekkor mintegy 600-700 milliárd dollár kiadással számolt.

Képzeljünk el tehát egy háborút, amire Amerika a teljes hadügyi költségvetése 15-20 százalékát költi.

És a 300 ezer dukát csak 1 év átutalása volt és Spanyolország háborúi és érdekeltségei közül csak egyet finanszírozott.

Elérte célját a szponzoráció, a háborúk finanszírozása a Habsburgok spanyol és osztrák ága között? Mit mutat a gazdaságtörténet? Valószínűleg igen. A megelőző évszázadokban az Oszmán Birodalom folyamatosan növelte európai területeit, északnyugat felé terjeszkedve. A tizenötéves háború idején először nem sikerült a folytatás. Az 1606. évi békében pedig Konstantinápolynak el kellett ismernie, hogy császár és szultán egyenrangúak – addig a császárokat puszta királyokként kezelték. 400 évvel ezelőtt Amerika, az Újvilág jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az iszlám előrenyomulását Európában, az Óvilágban megfékezze.

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.