puertadetibor banner2v
updated 9:42 PM CEST, Jun 30, 2018

Paul Washer és a szuverén kegyelem misztériuma. A teológia és a görög bölcselet újabb találkozása a református teológiákban, azaz a kálvinizmus elméletében

Paul Washer és a szuverén kegyelem misztériuma. A teológia és a görög bölcselet újabb találkozása a református teológiákban, azaz a kálvinizmus elméletében Jamie Street / Befunky

Mindkét Pálnak igaza van. Akkor kinek nincs? Sok teológia, még több filozófia, kevés Biblia, avagy írás a református teológia (a kálvinizmus) egy gyenge pontjáról.

Szeretem hallgatni Paul Washer-t, nagyon sokat kapok tőle, azon kálvinisták egyike, akiktől sokat tanulok. Bevallom, több intellektuális szerénységet érzek benne, mint John MacArthur-ban vagy R.C. Sproul-ban. Nemrégen egy kérdések és válaszok fórum keretében a következő kérdést kapta (lásd még a lenti videót):

“Nem vagyok hívő. Próbáltam meglátni Krisztus szépségét, de nem voltam képes hinni az evangéliumnak kétségek nélkül. Nincs hitem, mit tegyek? Hogyan tudom magamat olyan irányba lökni, hogy növekedhessek a hitben, ha halott vagyok a bűneimben?”

Paul meglepően világos választ adott, amivel egyetértek, miközben nyíltan beszélt “a szuverén kegyelem nagyszerű misztériumáról”, amely kegyelem szilárdan áll továbbra is és hangsúlyozva, hogy ő kálvinista:

“Látok embereket, akiknek bizonyosságuk van, pedig nem kellene és látok embereket, akik minden bizonyosságukat elvesztették, pedig kellene, hogy legyen nekik. Nem azért vagy megváltott, mert a bűnbánatod vagy a hited tökéletes. Azért vagy megváltott, mert Krisztus munkája tökéletes… Valóban teljesen, igazán vágysz arra, hogy Isten megváltson és megismerjed Őt? A tény, hogy vágysz Istenre és meg akarod Őt ismerni” annak a bizonyítéka, hogy Isten már munkálkodott abban a személyben, és “amit Ő elkezdett, azt véghez is viszi. … A gondolkodásom természetesen kálvinista, de az emberek rosszul kezelik azt a doktrínát, mert félreértik..

Az Írás soha, soha nem mondja azt, hogy halott vagy a bűneidben, ezért semmit sem tehetsz.

Az Írás azt mondja neked: keressétek az Urat, keressétek az Urat, amíg megtalálható (Ézsaiás 55:6]. És ha találsz magadban vágyat arra, hogy igazán keresd őt,” akkor ő már munkálkodik benned. “Csak keresd tovább Őt. … Mindenki, aki keresi őt, meg fogja találni, tényleg meg fogja találni. ... Találj nyugalmat az Ő ígéretében, hogy azok, akik keresik őt, megtalálják. Engedni fogja, hogy megtaláld Őt. ... Nézzétek, ez az ígéret mindenkinek szól ezen a bolygón. Keressétek Őt és megtaláljátok. … Mindenki, aki azt akarja ezen a bolygón, hogy megváltott legyen, megváltott lehet."

Nem látsz kapcsolódást a kálvinizmus és a fenti állítások között? Pedig van kapcsolódás, ugyanis a kálvinizmus azt állítja, hogy nincs kapcsolódás az emberi értelem és felfogóképesség és Isten akarata között bizonyos alapvető kérdésekben.

Az a kapcsolódás, hogy nincs kapcsolódás.

Kálvin János több művében világossá teszi, hogy akik többet akarnak tudni Istenről, mint amit ő felfedett magából, azok őrültek. Mégis, a következő versek, bár minden emberről beszélnek, a kálvinizmus szerint valójában csak Isten választottjaira vonatkoznak: Rómaiak 5:18, 2 Korintus 5:14-15, 1 Korintus 15:22-23, Rómaiak 8:32, és így tovább. A kegyelem kiterjedése és hatásköre kerül mérlegre a bibliamagyarázatban.

Rendben, ezekről a versekről lehet elmélkedni, de van egy erős, végső érv a klasszikus teizmus tarsolyában: eszerint a “misztérium” és a “titkok” a Biblia egyfajta kódja, de legalábbis alapvető, lényegi elemei, amikor a Szentírást probáljuk megérteni. Ebből a szemszögből tehát a misztériumokra és titkokra hivatkozás teljesen igazoltnak tűnik Kálvin és kollégái írásaiban.

De… ezeket a szavakat az Ószövetség és a négy evangélium nagyon ritkán használja. És ha igen, akkor többnyire felfedett vagy emberi titkokra vonatkoznak. Pál apostol leveleiben ellenben annál többet szerepelnek. Ez nem véletlen: a misztérium nem különösebben fontos téma a Szentírásban, amíg az apostol színre nem lép.

Pál apostol ugyanis a görög misztériumkultuszok ellen (is) harcolt, így a Kolosséiakhoz írt levelében is.

Pál meg akarta különböztetni “Isten titkát, Krisztust” (Kolosséi levél 2:2) a pogány misztériumvallásoktól, és egyben használta a nyelvüket és a szókincsüket, hogy szembeállítsa az örömhírt a görög filozófiával és miszticizmussal.

Kolosséi levél 2:8: “Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen titeket valaki bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely emberi hagyományokon és a világ elemi tanításain alapul, és nem Krisztus szerinti." A misztérium és a titkok (a feltárt titok, Krisztus és a feltáratlan, vagy valamiféle beavatáson keresztül feltárandó görög titkok) nagyon erősen és jelentőségteljesen jelennek meg ebben az értelemben a levelekben.

Összefoglalva: én mindkét Pállal egyetértek.

Egyetértek Paul Washerrel, amikor azt mondja: “mindenki, aki igazán és valóban keresi Őt, meg fogja találni”. Nélküle és a szuverén kegyelem nélkül nem tudjuk, de mindenkinek megvan rá a lehetősége. És egyetértek Pál apostollal és a Kolosséi levéllel: a görög és evilági kultuszok és filozófia rabul ejthetnek és megtéveszthetnek minket.

Amivel nem értek egyet, az az, hogy rejtett titkok és misztériumok vannak Isten természetében, vagy általános szándékaiban, amelyek feltáratlanok előttünk. A bibliamagyarázatok és bibliakommentárok természetesen évezredes teológiáktól terheltek és tisztelni kell őket, mégsem ismerek egy verset sem a Bibliából, ami ezt állítaná. Aki azt mondja, hogy vannak ilyen titkok és misztériumok, az (ma már tudjuk) Pál tanítása ellen is küzd és misztikus vallási elemeket is kever az evangéliumba.

Media

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.